Rozsnyai László (Kolozsvár): A CIGÁNYSÁGRA JELLEMZŐ VALLÁSOSSÁG, NORMARENDSZEREK ÉS LÁTSZÓLAGOS HIÁNYKULTÚRA

dokumentum



RECENZIÓ: AZ ÁTMENETISÉG KULTÚRÁJA – A CIGÁNYSÁGRA JELLEMZŐ VALLÁSOSSÁG, NORMARENDSZEREK ÉS LÁTSZÓLAGOS HIÁNYKULTÚRA

         A dolgozat a cigány vallásosságról szól. Jó egy kultúrát önmaga felől vizsgálni, nem más kultúrák felől.
         Jövevények vagyunk a Földön. Nincs itt maradandó városunk. Az értékek felhalmozása helyett fogyasztás ütötte fel a fejét. A környezetet szennyezzük, mérhetetlen szemetet hagyunk hátra! Meggondolandó a tárgyak birtoklása. Ez egy egyszer használatos kultúra. Átmeneti minden. Életünk csak annyiban értékes, amennyiben az Örökkévalóhoz kötődünk.
         A cigányság 600–700 európai év után nem vált európaivá, de megtartotta cigányságát. A nyelvet, vallást használta, de nem vette át. A dolgozat az etnikus kultúrát tárgyalja. A cigányság nem rendelkezik közös nyelvvel, földdel és történelemmel. Teljesen átmeneti. Mégis megmaradt. Értsük meg a cigányságot önmagában.
         A dolgozat a cigány identitást jelentő vallásosságról szól. A dolgozat a cigányság közösségéről, identitásképzéséről, elválasztását más etnikumoktól tárgyalja. Analízissel és szintézissel közelíti meg a kérdéseket. A cigány okkultizmust is tárgyalja. Továbbgondolandó, hogy hogyan lehet kapcsolatot teremteni velük, hogyan lehet kreativitásukat felhasználni. Isten így készít minket magának, hogy az átmenetiségből a nyugalomba kerüljünk, ahol Vele leszünk.
         A Tanárnő írja, hogy hogyan viszonyul a cigányság a környező népekhez, milyenek belső viszonyulásai. Így talán megérthetjük őket, akiknek történelméből és jelenéből hiányzik a közös nyelv, közös történelemtudat, föld, államszervezet, vallás, más kulturális megnyilvánulások, tehát az, amivel meghatározunk egy európai népet.
         A cigányság a pillanatban él, és ezt tökélyre fejlesztette. Az átmenetiség kultúrája. Kissé nehezen érthetőek. Rendszerhiány jellemző a cigányságra, de ez csak látszólag van így, mert ők saját rendszerükben élnek és elhatárolódnak a nem cigányoktól, a gádzsóktól. Tájékozódási rendszerek. Nincs egységes cigányság. A cigányoknál a legfontosabb a csoport, amibe tartoznak.
         „A magyarországi cigányság kultúrája alapvetően népi kultúra, amely elsősorban a szóbeliségre szorítkozik, és csak elenyésző mértékben az írásbeliségre. Ez a kultúra elsődlegesen kisebbségi helyzetben lévő, alávetett kultúra, jobbára el nem ismert és marginális, a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben hiány- és részben szegénységi kultúra, sok esetben olyan lokális kultúra, amely még a kulturális egységesülést megelőző állapotnál tart.”(Szuhay Péter)
         A cigányság együtt kell éljen más népekkel. A cigányok gazdasági téren kapcsolódnak más népekhez. Más népek fenyegethetik őket, de a cigányok is lehetnek agresszívek.
         A cigányság nem épít a magántulajdonra, ezért ilyen szempontból is kitaszított. A szerzés gyakran furmányos módszereket is jelent.
         Az elkülönülés a tisztasággal és a tisztátalansággal is összefügg. A csoport fennmaradása fontos. Tabuk és rituálék az identitás és a csoportintegritás védelmében.
         Sokszor érdekes, hogy tudnak gazdaságilag megmaradni a cigányok. De megmaradnak és ez a fontos.
         A családban jelentkező feszültség veszélyezteti a csoport egységét.
         Alkotókészség hiánya? A cigányság pénzszerzési szerepei gyermekkortól tanultak, a tudás hagyományozott. A csoport folytonosan alkalmazkodik, ehhez tudásra van szükség. A munka szükség és nem cél, vagy hivatás. Az alkalmazkodás képessége magasfokú. A cigányok nem mondanak le a szabadságról.
         A csoportból ki lehet kerülni, ha saját csoportjuk fölé emelkednek (kizáródás).
         A munkával kapcsolatban nem az értékhiány a fontos, hanem az eltérő értékrend. Nem teremtő munkát végeznek, hanem felhasználót, átalakítót. Ez érvényes a művészetre is. A cigányság önmagát őrizve alkalmazkodik bármilyen környezethez. (A tárgyak cigánysága a felhasználás módjából ered.)
         Jó példa erre a zene, valamint a mesék.
         A vallási normák nem erkölcsgenerálók. Az átmenet állandósága, a pillanat örök számukra. Ez a bibliai jövevénységgel kapcsolatos. Nyilván sok ellenállásba ütköznek.
         Miért nincs a cigányoknak templomuk? Van gyülekezetük.
         Az őshiedelmek, a tudat mélyén lévő érzelmek alapján rendeződnek (lírai hagyomány).
         Mennyországhiány? Nincs megérkezés? Földi lét, és mikor az élő eltávozik e
létből. Az átmenetek az egész közösségre veszélyt jelentenek.
         A születés nagy esemény a cigányoknál (a halál is). A gyermek egy éves korában kap cigány nevet. A születéshez mágia és rituálék kapcsolódnak. A cigányság okkultizmust használ (rontások, szemmel verés).
         A család: három-négy generáció él együtt, a gyermek úgy szocializálódik, hogy a közösség összetartó, koherens, folyamatos és biztonságot nyújt. A generációk nem állnak szemben egymással, az idősek és a gyerekek között nincs határ, óvják egymást a külvilágtól, mindig társaságban vannak. A gyermek családi körben tanul, a társadalmi kapcsolatok terén gyorsan fejlődik, korán függetlenné válik, kezdeményező. (Liégeois)
         A gyerekek alakítói is közösségi életüknek.
         A cigányok mindennapi életében két fontos rendező elv van. Egyik a külső és a belső megkülönböztetése a tisztasági szabályok és hiedelmek által gyakorolt társadalmi ellenőrzés mentén, és a lét és a nemlét megkülönböztetése.
         A szó a cigányoknál történést jelent.
         A gyász fontos a cigányoknál, ahogy a születés is. A régi hiedelmekben jelen voltak Devla, Del mint istenek, devlorok – kisistenek (földi szerencsét befolyásolók), mulók – elköltözött halottak szellemei, akik szimbolikusan a közösség tagjai maradnak (általában harmadik generációig). A mulók előre jelezhetnek eseményeket. Szent az, ami „jellegzetesen változatlan”. A mulók szentsége nem az isteniből fakad, hanem a rituálékból.
         A cigányok bizonyos értelemben nem keresztyének, nem muzulmánok, hanem cigányok. Tehát mindenképpen elkülönülnek a nem cigányoktól. A cigányoknak nincs és nem volt önálló vallásuk, vallásosságuk azonban egyedi. Történelemtudat nélkül élnek. (Az erdélyi magyarok, mint általában a határon túli magyarok, is különbözni akarnak a románoktól (nyelv, történelem). A cigányok nem vesznek át értékrendeket és struktúrákat. Ez a folytonos teremtés igényét és képességét jelenti. „A földi élet minden eleme a pillanatot szolgálja, mely sajátosan cigány megélési formájában örökkévalóságként létezik”.
         A cigányok az örökkévalóságot átmenetinek tekintik. De mi tudjuk, hogy ez nem így van. Változni fognak?
         A dolgozat érdekes és fontos leirata a cigányság lényegének. Maradjunk meg a szeretetben.