Major István, Mándoki Andor: AZ ÉRTELMES KÖZGAZDÁSZ - RONALD REAGAN
tanulmány
Mottó: „Óvakodj a
veszett kutyától”
Az
Amerikai Egyesült Államok elnöke 1980 – 1988 között Ronald Raegan. Népszerűsége
olyan mértékű volt, hogy mozgalom indult az Alkotmány módosítására, örökös
elnökké választhatósága érdekében. Az „An American Life” c. önéletrajzi
könyvének gazdaságról szóló fejezete magyarázatul szolgál arra, hogy a társadalom,
a közösség, az emberek érdekeit milyen gazdaságpolitikával, miként szolgálja az
értelmes, tisztességes vezető, az okos közgazdász.
Kevesen
tudják, hogy Ronald Reagan fiatal éveiben közgazdaságból szerzett diplomát.
Mint szegény sorsú, nem volt pénze tandíjra. Így az egyetemi futballcsapatban
sportolva kereste meg az ösztöndíjat és a napi megélhetésre szükséges pénzt.
Önéletrajzában leírja küzdelmes egyetemi éveit. Arról is beszámol, hogy
mennyire megdöbbent mikor diplomáját kézbe kapva sehol sem lelt munkát. Jobb
híján a futballcsapatban szerzett ismereteit kamatoztatva egy rádióállomás
riportere lett. Rendkívül családszerető fiatalemberként szüleit rendszeresen
támogatta anyagilag. Életrajzának egy külön fejezetében írja le, sorsa akkor
vett váratlan fordulatot, amikor színművészetit végzett barátja megkérte, hogy
kísérje el őt a színházba lelkitámaszként, ahol ugyanis egy filmrendező
válogatja ki a szereplőket egy új filmjéhez. Teltek az órák, a rendező senkivel
sem volt megelégedve, s végül intett Reagannak, menjen ő is fel a színpadra,
aki megmagyarázta, hogy csak a barátját kísérte el. A rendező azonban biztatta,
nem lehet az előbbieknél rosszabb. Reagan felment, előadta, amit kívántak, a
rendező pedig őt választotta ki a filmszerepre… Így lett a közgazdásznak
készült sportriporterből Hollywood-i színész.
Első
gázsijából házat vett szüleinek, bebútorozta, s még egy új autót is vásárolt a
régi 30 éves öreg tragacs helyett. Egész életében az egyszerű, szegény emberek
helyzetén akart segíteni. Mint politikus később elnyerte Kalifornia kormányzói
posztját. Itt alkalma volt kipróbálni közgazdasági tudását. Elméletét, hogy az
állam a lehető legkevesebbet vegye el az emberektől. A kisemberek nagyon jól
tudják, mire van szükségük, vásárolni fognak. A vásárlás, a kereslet alapján
változik a kínálat, változnak az árak, javul mindenkinek az életszínvonala.
Ezzel egyidejűleg mérsékelni szükséges az állam adószedő mohóságát, és
csökkenteni minden felesleges állami kiadást. A lehető legtöbb pénzt kell az
emberek kezében hagyni.
A
róla elnevezett Reagan-i közgazdaság– elmélet – REAGANOMICS – gyakorlati
kivitelezésének egyik lényeges pontja volt az egyéni és családi jövedelem
adószabályok megváltoztatása. A Reagan elnök által módosított adózási törvények
a mai napig érvényben vannak. Konkrét példán mutatjuk be az általa bevezetett
törvények előnyét az átlag emberek és családok számára. Az elnök családbarát
jövedelemadó törvényeinek előnyét lássuk tehát.
Az átlagos színvonalon kereső munkás 1
esztendei jövedelme 30.000.- dollár. Ha egyedülálló, azaz nincs családja, eltartottja,
akkor keresetéből levonják a 8.5 %
állami jövedelemadót. Ez jövedelemtől független és nem változik. Majd 38 % a
szövetségi adó, amely jövedelemtől függően változó. Az egyedülálló munkás
összesen 46.5 % adót fizet, azaz csak 16
ezer dollár marad nála. Amennyiben családos, mondjuk feleségét és két gyermekét
tartja el, akkor a számítás a következő. A törvény értelmében az évi 30.000
dollár jövedelemből levonhat 5.000 dollárt, mint CSALÁD, továbbá 2.500 dollárt
minden eltartott és saját maga után. Azaz jelen példa esetén 15.000 dollár kerül
levonásra a megkeresett 30 – ból. Adózik tehát 15.000 dollár után. Ez esetben a
szövetségi adó már nem 38 %, hanem csak 12 %. Így a családnak marad 27 ezer
dollár a 30– ból, szemben az egyedülálló 15 ezer dollárjával. Igazságos, hiszen
a megkeresett 30– ból négy embernek kell megélni. Az egyedülállóra még így is
több jut.
A
Ronald Reagan, amerikai elnökről elnevezett „Reaganomics”, azaz Reagan-i
közgazdasági elméletet érdemes röviden ismertetni. Egyesek szerint a
„Reganomics” volt a legkomolyabb kísérletek egyike az USA közgazdasági
politikájának megváltoztatására, amit amerikai kormány valaha is megkísérelt.
Reagan elnök többek között kijelentette; „csak a kormány kiadásai növekedésének
a megállításával segíthetjük a gazdaság javulását.” Ronald Reagan 1981 évi
Gazdasági Fellendülést hirdető programjának öt fő célkitűzése volt:
1.
Csökkenteni a kormány kiadásait.
2.
Mérsékelni a jövedelemadó százalékokat egyéni és vállalati szinten egyaránt.
3.
Árszabályozások és előírások megváltoztatása.
4.
Infláció csökkentése a pénzkibocsátás szabályozásával.
/ Ez esetben érdemes megemlíteni, hogy a Reagan kormány 5
trilliárd dollár tartozást
hagyott maga után, amit a jelenlegi 8
éves időtartamú Bush adminisztráció 40 trilliárd
dollárra növelt költekezéseivel. 1
trilliárd = 1 millió milliárddal /
Érdemes
továbbá megnézni részleteiben a Reagan elnök által bevezetett változásokat, és
a nyolc éves kormányzása alatt ezen intézkedések jól látható pozitív
eredményeit. Reagan elnök kormányzása idején a szövetségi kormány éves
költségvetési kerete a Carter kormány idején volt évi 4.5 % növekedés helyett
évente 2.5 % - al csökkent. Az egyéni jövedelemadókat csökkentette jelentős
mértékben, és a családokra vonatkozó már meglévő adókedvezményeket tovább
növelte. A vállalatok és vállalkozások jövedelemadóját is tovább mérsékelte. A
korábbi maximális 70 % - ról először 48, majd később 34 % - ra csökkentette. Az
egyéni és vállalati jövedelemadók mérséklése azt eredményezte, hohy az amerikai
szövetségi kormány adóbevétele, amely Carter elnöksége idején az USA GDP-jének
20.2 % - a volt, Reagan kormányzása alatt lecsökkent 18.2 % -ra. A jelentős
adómérséklése ellenére a kormány jövedelme, bevételei csak csekély mértékben
estek vissza. A Reagan-i döntések a pénzkibocsátás esetében is meghozták a várt
eredményeket. Mérséklődött az infláció, és jelentősen kisebbek lettek a hitel
és kölcsön kamatok szintje is. A Carter alatti infláció mértéke 10.5 % - -ról a
Reagan kormány idején 4.2 % - ra mérséklődött. Az alkalmazott gazdaságpolitika
következtében az alkalmazottak reálbére évente 1.9 % - al növekedett, míg a
Carter kormány idején ez évente 0.8 % - al csökkent. Növekedett a
termelékenység is évente 1.8 % - al.
A munkanélküliség 7 % - ról 4.4 % - ra
csökkent. Reagan elnöksége alatt 8 millió új munkahelyet teremtettek. A
magánvagyonok évente 8 % - al növekedtek. A családok átlagos jövedelme a Reagan
elnökségének 8 esztendeje alatt évente 4.000 dollárral növekedett.
Előtte nem volt semmilyen növekedés 8 év
alatt. Miután Reagan elnöksége véget ért, a következő 4 évben évente 1.500
dollárral csökkentek a családi jövedelmek átlagban.
Reagan
elnök a következőképen foglalta egybe gazdaságpolitikájának lényegét; „Ha
csökkentjük az adózás mértékét, akkor több ember jut munkához, több jövedelme
lesz az embereknek és mindenki jobban fog élni.” Elképzelését nemcsak hirdette,
hanem meg is valósította. Az eredmények igazolják elképzelésének realitását.
Tanácsos
lenne a hazai illetékes közgazdászok korlátolt piacgazdasági ismereteit bővíteni
a Reagan- i gazdaságpolitika eredményeivel, hogy a Harmadik Út lehetőségeinek a
fényei megvilágítsák elméjüket, amelyik a szociális piacgazdaság megértésére és
befogadására ez ideig még képtelennek mutatkozott. Magyarország jövendő
miniszterelnökének pedig szíves figyelmébe ajánljuk Reagan amerikai elnök
önéletrajzi könyvének gazdaságról szóló fejezetét okulásul és példaképen az
értelmes közgazdálkodást az ostoba veszettül pusztító, romboló helyett. Ha a
pénzuralmi rend őrei Reagan elnöknek megengedték, hogy hazája népének sorsát
jobbítsa, talán a mi soros miniszterelnökünk is kaphat hozzájárulást nemzete
helyzetén valamelyest könnyíteni. Ha erre hajlandó, és főleg képes.
(2006)